Az elektronikus kutyasíp egy ultrahangos hanghullámokat generáló eszköz, amely kutyák kiképzésére és a túlzott ugatás szabályozására szolgál. Mivel a kutyák és a házimacskák hallják az ultrahangfrekvenciákat, az emberek nem, ezért ezt a kutyasíp készüléket ezen állatok kiképzésére használják. Néha néma sípnak vagy Galton sípjának is nevezik.
Francis Galton 1876-ban találta fel ezt az eszközt, és ezt tárgyalja 'Inquiries into Human Faculty and its Development' című könyvében, ahol elmagyarázza vizsgálatait, hogy megtudja, milyen frekvenciatartományt hallanak a különböző állatok, például egy házimacska.
Frekvenciák, amelyeket a macskák és a kutyák hallanak
Gyermekeknél az emberi hallástartomány maximális határa 20 kilohertz (kHz), míg a középkorú felnőtteknél 15-17 kHz.
Míg egy macska 64 kHz-ig, a kutya nagyjából 45 kHz-ig hall. Úgy tartják, hogy a macskák és kutyák vadon élő ősei azért fejlesztették ki ezt a megnövelt hallástartományt, hogy észleljék az elsődleges táplálékuk, az apró rágcsálók által kibocsátott magas frekvenciájú hangokat.
A kutyasípok jellemzően 23 és 54 kHz közötti frekvenciájúak, ami az emberi hallás tartománya fölé helyezi őket, de néhányat be lehet állítani, hogy jobban hallhatóvá váljanak.
Hogyan működnek a mechanikus kutyasípok
A kutyasíp csak úgy hangzik, mint egy halk sziszegés az emberi hallásra. A kutyasíp előnye, hogy használható állatok kiképzésére vagy oktatására a szomszédos szomszédok idegesítése nélkül, mivel nem kelt olyan hangos, átható zajt, mint egy normál síp.
A normál mechanikus kutyasípok mozgatható csúszkákat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik az aktív frekvencia beállítást. A sípot az oktatók használhatják arra, hogy felhívják a kutya figyelmét, vagy kellemetlen érzést keltsenek számukra, hogy megváltoztassák szokásaikat.
Elektronikus kutyasíp
A szájjal működtetett sípok mellett léteznek olyan elektronikus sípok is, amelyek piezoelektromos sugárzót használnak ultrahangos hang előállítására.
A gyakori ugatás csökkentése érdekében az elektronikus változatot általában az ugatást észlelő áramkörökkel együtt használják. Ez a fajta síp használható olyan fizikai kísérletekhez is, amelyek ultrahang-frekvenciát igényelnek, valamint olyan alkalmazásokhoz, amelyek meghatározzák a személy hallási tartományát.
A cikkben tárgyalt elektronikus kutyasíp-áramkör egy lenyűgöző és szórakoztató berendezés, amellyel megzavarhatja, idegesítheti vagy esetleg segítheti négylábú, farkcsóváló haverjainak kiképzését. Azt azonban nem ígérhetem, hogy a kutyája elfogadja a képzési szempontot.
Legközelebbi barátaink könnyen felülmúlnak minket hallás és szaglás terén. Fido hallása még mindig kiváló, pont azon a ponton, ahol a miénk kezd romlani.
Áramkör leírása
A fent látható elektronikus kutyasíp áramkör 15 és 45 kHz közötti ultrahangfrekvenciákat állíthat elő.
Ahhoz, hogy kísérletezzen kutyája képzésével, a spektrum alsó frekvenciájú végét ajánljuk leginkább.
Mivel a nagyfrekvenciás kimenet meglehetősen irritáló lehet kedvence füle számára, amennyire csak lehetséges, korlátoznia kell a kitettségét.
Egy 555-ös integrált áramkör (IC) táplálja az ultrahangos generátort. Az 555 IC egy négyszöghullámú oszcillátor fokozatba van bekötve, amelynek állítható frekvenciája van, és a 3. érintkező kimenete egy piezo hangszóró meghajtására szolgál, amely 27 mm átmérőjű .
A 27 mm-es piezo elem kész egységként az alábbi formában vásárolható meg:
Az R2, ami egy 25K-os potenciométer, az oszcillátor frekvenciáját a megfelelő értékre állítja. Az áramkört egy tipikus 9 voltos tranzisztoros akkumulátor táplálja.
Referencia: Wikipédia
