Készítse el otthon saját gyors tengervíz-sótalanító üzemét

Az ebben a cikkben bemutatott egyszerű, alacsony költségű felállítás egyértelmű képet ad arról, hogyan lehet sótalanítani a tengervizet gyors ütemben és nagy mennyiségben. A tengervíz sótalanításának hagyományos eljárása meglehetősen lassú és nehézkes. Az itt bemutatott egyszerű, olcsó, de hatékony ötlet megmutatja, hogyan lehet hatékonyan sótalanítani a tengervizet.

Egyszerű tengervíz sótalanító készülék

Az ábrán bemutatott egyszerű és alacsony költségű (Exclusively Developed By Me) felállításnak képesnek kell lennie arra, hogy a tengervizet nagy mennyiségben friss ivóvízzé alakítsa, a gömb méretétől függően.

Ennek a rendszernek a fő jellemzője - más hagyományos módszerektől eltérően - a szennyvíz gyors átalakulása édesvízvé.

Továbbá, mivel az egész folyamat napenergiával működik, a felmerült költségek nulla. A kialakítás másik nagy előnye, hogy nem függ a nap helyzetétől, és egész nap ugyanolyan hatékonyan fog működni.

Tanulmányozzuk, hogyan lehet sótalanítani a tengervizet egyszerű felépítéssel: A rendszer alapvetően egy nagy üreges üveggömbből áll, amelynek felső részéből „T” alakú üvegcső-hosszabbító jön ki. A gömb alul szilárd üvegből áll, egészen a gömb fókuszpontjáig.

Ez az alapfelület feketére festhető az egység hatékonyságának növelése érdekében. Amint az az ábrán látható, a cső rövid, függőleges karja, amely felfelé nyúlik, tölcsérré válik.

A tölcsér szelepet tartalmaz csap formájában. A hosszú vízszintes kar 90 fokon hajlik és a tartály belsejében ér véget.

Az egész berendezést a szabadban, egy nyílt területen helyezik el, ahol tiszta napfény érhető el egész nap.

A tölcséren tengervizet öntünk, és az üveggömböt hagyjuk teljesen kitölteni, csak a földgömb kerületéig. Most a csap le van zárva.

Hogyan működik a sótalanító rendszer?

Miután a gömb meg van töltve vízzel, úgy viselkedik, mint egy nagy, szilárd és egy erős konvex lencse. Gyermekkori napjainkban mindannyian játszottunk ezzel a csodálatos objektívdarabbal.

Láttuk, hogyan képes a napsugarakat egyetlen pontra összpontosítani és koncentrálni, amikor egy bizonyos szögbe helyezik őket napfény alatt.

(A kép nagyításához kattintson a képre.) A létrehozott fókuszpont valójában egy koncentrált napsugár, amely egy kis ponton összegyűlik és elhajlik.

Ez a pont nagyon forró, és égő hatást képes produkálni bármi alatt, ami alá van helyezve. A fenti elvet egyszerűen kiaknázták a jelen tervben.

Víz nélkül a gömb hatástalan, és ugyanúgy fog viselkedni, mint egy normál üveg. A belépő napsugarak így nem képesek nagy hőtermelésre. De abban a pillanatban, amikor megtelik vízzel, nagy szilárd konvex lencsévé alakul, amelynek fókuszpontja pontosan a közepén van.

Az üveggömböt érő napsugarak azonnal megtörnek a töltött víz teljes görbületén, hogy pontosan a középpontba érjenek.

Itt a sugarak egyetlen forró pontra koncentrálódnak. A víz ezen a ponton azonnal melegíteni kezd, és a hő fokozatosan átkerül a megtöltött víz teljes tömegére.

A hőmérséklet emelkedésével a vízmolekulák gőzzé alakulnak. A képződött vízgőz a „T” alakú üvegcsövön és a tartályon keresztül emelkedik.

A viszonylag hűvösebb tartály elősegíti a befogadott vízgőz tiszta, iható vízzé * alakítását (lásd megjegyzéseket) a tetőn.

A víztározó tartályának tetején felhalmozódott vízmolekulák lassan gyűlnek össze, hogy vízcseppeket képezzenek, amelyek végül a tartályba esnek, és így a tiszta víz összegyűlik a tartály belsejében.

Ez a víz teljesen tiszta, vírusoktól, baktériumoktól és porszemcséktől mentes. Ennek a készüléknek a hatékonysága csökken, ha a feltöltött víz zavaros vagy sáros.

Mert ilyen esetben a fókuszpont viszonylag unalmas lesz, és nem képes elegendő hőt létrehozni. A fenti módszernek mindenképpen meg kellett volna értenie a tengervíz sótalanítását egyszerűen és hatékonyan.

FRISSÍTÉS:

A fenti tervezés meglehetősen hatástalannak tűnik, mivel a berendezés nehézkes és nehezen kivitelezhető a nagyméretű sótalanítási folyamathoz. Sokkal jobb és egyszerűbb kivitel látható alább. A diagram magától értetődő: