A bontási dióda meghatározható, mivel ez két kapocs elektromos alkatrész, és a kapocs anód, valamint a katód. Vannak különböző diódák típusai kaphatók a piacon, amelyek félvezető tárgyakból készülnek, nevezetesen Si (Szilícium) és Ge (Germanium). A dióda alapvető funkciója, hogy az áramot csak egy irányban engedi meg, és ellentétes irányban blokkol.
Bármely anyag, például vezető, fém, szigetelő félvezető elektromos meghibásodása kétféle előfordulás, például a Zener, valamint egy lavina miatt következhet be. E kettő között a fő különbség a nagy elektromos tér miatt bekövetkező mechanizmusuk előfordulása és az áramló elektronok atomok általi ütközése. Mindkét bontás egyidejűleg történhet. Ez a cikk áttekintést nyújt a Zener és a lavina meghibásodása közötti különbségről.
Mi az a Zener-bontás és az lavina-bontás?
A Zener meghibásodása és az lavina meghibásodás koncepciója elsősorban a Zener dióda, a Zener bontás, az lavina dióda, az lavina bontás és annak főbb eltéréseinek áttekintését tartalmazza.
Mi az a Zener dióda?
A Zener dióda meghatározható, mivel ez egy speciális dióda, ha összehasonlítjuk más diódákkal. Az áram áramlása ebben a diódában előre vagy hátra lesz. A Zener dióda magában foglal egy egyedi és erősen adalékolt PN-csatlakozást, amelyet fordított előfeszítési irányban kell végrehajtani, amikor egy adott feszültséget elérnek. Ez a dióda tartalmaz egy fordított megszakító feszültséget az áramvezetéshez, valamint a folyamatos működést a fordított előfeszítés módjában, anélkül, hogy összetörne. Ezenkívül a dióda feszültségesése stabil marad egy kiterjedt feszültségtartományon belül, és az egyik fő jellemzője alkalmassá teszi ezt a diódát a feszültségszabályozásban való felhasználásra. Kérjük, olvassa el a linket, ha többet szeretne megtudni a Zener dióda működési elvéről és alkalmazásáról.
Zener dióda
Mi a Zener lebontása?
A Zener-bontás elsősorban a magas elektromos tér miatt következik be. Amikor a nagy elektromos mező átterjed a PN csatlakozási dióda , akkor az elektronok átfolyni kezdenek a PN-csomóponton. Következésképpen kitágítja a kis áramot a fordított torzításban.
Amikor az elektron mozgása meghaladja a dióda névleges kapacitását, akkor a lavina felbomlása megtörténik az elágazás megtörésére. Ezért az áram a diódában hiányos, a dióda nem károsítja a PN-csatlakozást. A lavina felbomlása azonban károsítja a csomópontot.
Mi az a lavina dióda?
Lavina dióda célja egy adott fordított előfeszültség feszültségének meghibásodása. Ez a diódacsatlakozás elsősorban az áram koncentrációjának elkerülésére szolgál, így a dióda nem károsodhat a meghibásodás következtében. A lavina diódákat támasztószelepként használják a rendszer nyomásának szabályozására a túlfeszültségektől való megtakarítás érdekében. A dióda, valamint a Zener dióda szimbóluma hasonló. Kérjük, olvassa el a linket, ha többet szeretne megtudni az lavina dióda gyártásáról és munkájáról
Lavina dióda
Mi az a lavinabontás?
A lavina felbomlása a telítettség miatt fordul előirányban. Tehát amikor felerősítjük a fordított feszültséget, akkor az elektromos tér automatikusan megnő. Ha a fordított feszültség és a kimerülő réteg szélessége Va & d, akkor a keletkező elektromos mező az Ea = Va / d képlettel mérhető.
Ezek a mechanizmusok olyan PN csomópontokban fordulnak elő, amelyek enyhén adalékoltak, ahol a kimerítési terület kissé kiterjedt. A dopping sűrűsége szabályozza a megszakítási feszültséget. A lavina módszer hőmérsékleti együtthatója növekszik, akkor a meghibásodási feszültség emelkedésével a nagyságrendű hőmérsékleti együttható növekszik.
Különbség a Zener és az Avalanche Breakdown között
A Zener és a lavinabontás közötti különbség a következőket tartalmazza.
- A Zener-bontás meghatározható az elektronok áramlásaként a vegyérték sáv p-féle anyaggátján az egyenletesen kitöltött n-típusú anyagvezetési sávig.
- A lavina felbomlása olyan eset, amikor a szigetelő anyagban vagy félvezetőben az elektromos áram vagy elektronok áramlását megnöveljük a magas feszültség megadásával.
- A Zener kimerülési régiója vékony, míg a lavina vastag.
- A Zener kapcsolata nem pusztít el, míg a lavina elpusztul.
- A Zener elektromos mezője erős, míg a lavina gyenge.
- A Zener-bontás elektronokat, míg a lavina lyukakat és elektronokat generál.
Zener BreakDown és Avalanche BreakDown
- A Zener doppingolása nehéz, míg a lavina alacsony.
- A Zener fordított potenciálja alacsony, míg a lavina magas.
- A Zener hőmérsékleti együtthatója negatív, míg a lavina pozitív.
- A Zener ionizációja az elektromos mezőnek köszönhető, míg a lavina az ütközés.
- A Zener hőmérsékleti együtthatója negatív, míg a lavina pozitív.
- A Zener megszakítási feszültsége (Vz) fordítottan arányos a hőmérséklettel (5v és 8v között van), míg a lavina közvetlenül arányos a hőmérséklettel (Vz> 8V).
- A Zener lebomlása után a feszültség állandó marad, míg a lavina feszültsége változó.
- A Zener bontás V-I jellemzőinek éles görbéje van, míg a lavinának nincs éles görbéje.
- A Zener meghibásodási feszültsége csökken, amikor a hőmérséklet emelkedik, míg a lavina nő, amikor a hőmérséklet emelkedik.
Így mindez a Zener és az Avalanche lebontásáról szól. Végül a fenti információk alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy általában két különböző bontást különböztetünk meg a dopping-torzítás koncentrációja alapján a PN-csomópontban. Valahányszor a PN-csomópontot erősen adalékolják, akkor a Zener-bontás történik, míg a lavina-meghibásodás az enyhén adalékolt PN-csomópont miatt következik be. Itt egy kérdés az Ön számára, melyek a VI jellemzői Zener bontás és lavina bontás?
