2 egyszerű elem-deszulfátáló áramkör felfedezve

Ebben a cikkben 2 egyszerű, de mégis nagy teljesítményű akkumulátor deszulfátáló áramkört vizsgálunk, amelyek felhasználásával hatékonyan eltávolíthatják és megakadályozhatják az ólom-savas akkumulátorokban lévő deszulfatálást. Az első módszer PWM impulzusokat használ, míg a második módszer egy közönséges hídirányítót valósít meg ugyanahhoz.

Az ólom-savas akkumulátorok szulfatálása meglehetősen gyakori és nagy probléma, mert a folyamat teljesen rontja az akkumulátor hatékonyságát. Az ólomsav akkumulátor PWM módszerrel történő feltöltése állítólag megindítja a deszulfatálódást, és segít visszaszerezni az akkumulátor hatékonyságát bizonyos szintekre.

Mi az ólom-savas elemek szulfatálása

A szulfatálás olyan folyamat, amelyben az ólomsav akkumulátorokban lévő kénsav a lemezekkel hosszabb idő alatt reagálva fehér porszerű anyagrétegeket képez a lemezeken.

Ez a réteglerakódás komolyan rontja az akkumulátor kémiai hatásait töltés vagy lemerülés közben, ami az akkumulátort energiaellátó képességeivel hatástalan.

Normális esetben ez akkor fordul elő, ha az akkumulátort hosszú ideig nem használják, és a töltési, kisütési folyamatokat nem nagyon hajtják végre.

Sajnos nincs hatékony módszer a probléma kezelésére, azonban azt kutatták, hogy az elakadt kén-lerakódások egy adott akkumulátor felett bizonyos mértékig lebomlanak azáltal, hogy az akkumulátort töltés közben nagy áramszakadásnak teszik ki.

Ezeket a nagy áramú töltési impulzusokat jól kell optimalizálni valamilyen vezérlő áramkörön keresztül, és gondosan diagnosztizálni kell őket a folyamat végrehajtása közben.

1) A PWM használata

A módszer megvalósítása a PWM vezérelt áramkör valószínűleg a legjobb módja ennek.

Itt van egy részlet a wikipédiából, amely szerint

A deszulfatálást az akkumulátor kivezetései között keletkező nagy áramú impulzusok érik el. Ez a technika, más néven impulzus kondicionálás, lebontja az akkumulátorlemezeken képződő szulfátkristályokat. A rövid, nagy áramú impulzusok általában a legjobban működnek. Elektronikus áramköröket használnak a nagy áramú impulzusok különböző szélességű és frekvenciájú impulzusainak szabályozására. Ezeket fel lehet használni a folyamat automatizálására is, mivel hosszú időbe telik az akkumulátor teljes kiszűrése. '

https://en.wikipedia.org/wiki/Talk%3ABattery_regenerator

Az itt tárgyalt PWM akkumulátortöltő áramköre a fenti deszulfatálási folyamat végrehajtásának legjobb tervének tekinthető.

Hogyan működik az áramkör

A Az IC 555 konfigurálva van és a szokásos PWM vezérlési módban használják.

Az IC kimenete megfelelően fel van erősítve egy pár tranzisztoron keresztül, hogy képes legyen az említett nagy áramú impulzusok leadására az akkumulátorhoz, amelyet deszulfatálni kell.

A PWM vezérlés alacsony „jelölés” arányban állítható be a deszulfatálási folyamat megvalósításához.

Ezzel ellentétben, ha az áramkört normál akkumulátorok töltésére tervezték használni, a PWM vezérlés beállítható impulzusok létrehozására azonos jel / tér arányban vagy a kívánt specifikációk szerint.

A PWM vezérlése kizárólag az egyén személyes preferenciáitól függ, ezért helyesen kell végrehajtani, az akkumulátorgyártó utasításainak megfelelően.

A megfelelő eljárások be nem tartása halálos balesethez vezethet az akkumulátorral, az akkumulátor esetleges robbanása miatt.

Az akkumulátor AH-szintjével megegyező bemeneti áramszint kezdetben választható, és fokozatosan csökkenthető, ha az akkumulátor pozitív választ észlel.

2) Kéntelenítés transzformátorral és hídirányítóval

Ahhoz, hogy ezt a legegyszerűbb, mégis hatékony akkumulátor-deszulfátort tölthető áramkörrel készíthesse, csak megfelelő névleges transzformátorra és hídirányítóra van szüksége. A kialakítás nemcsak az elemeket deszulfatálja, hanem az új elemeket is megakadályozza abban, hogy ezt a problémát kifejlesszék, és egyidejűleg a kívánt szintre tölti őket.

A bejegyzés elején megtanultuk, hogyan kell deszulfatálni a PWM koncepció használatával, azonban egy mélyebb kutatás azt mutatja, hogy az akkumulátor deszulfatálásának folyamata nem feltétlenül igényel precíziós PWM áramkört, a tápellátást csak bizonyos sebességgel kell lengeni, és ez elég a kéntelenítési folyamat megindításához (a legtöbb esetben) ... feltéve, hogy az akkumulátor még mindig a kikeményedési tartományon belül van, és nincs túl az újjáéledő állapoton.

Tehát mi kell ehhez a szuper egyszerű akkumulátor-deszulfátáló áramkörhöz, amely az adott akkumulátort is tölti, és emellett képes arra, hogy megakadályozza az új akkumulátorokat a szulfát-probléma kialakulásában?

Megfelelő besorolású transzformátor, híd egyenirányító és ampermérőre van szükség csak ehhez a célhoz.

A transzformátor feszültségének hozzávetőlegesen 25% -kal nagyobb névleges értéket kell adni, mint az akkumulátor feszültsége, vagyis egy 12 V-os akkumulátor esetén 15-16 V-os tápfeszültséget lehet használni az akkumulátor pólusain keresztül.

Az áram körülbelül megegyezhet az akkumulátor Ah besorolásával azok számára, amelyeket újra kell éleszteni és rosszul szulfatáltak, a jó akkumulátorok esetében a töltőáram az Ah besorolásának 1/10-e vagy 2/10-e lehet. A hídirányítót a megadott vagy számított töltési szintek szerint kell besorolni.

Desulfator vázlat a Bridge Rectifier alkalmazásával

Hogyan működik a Bridge Rectifier deszulfátorként

A fenti ábra a javasolt töltőáramkörrel rendelkező akkumulátor deszulfátor minimális követelményeit mutatja.

Láthatjuk a legszokásosabb vagy inkább nyers AC-DC tápellátást, ahol a transzformátor a hálózati feszültséget 15V AC-ra állítja le a megadott 12V-os akkumulátorhoz.

Mielőtt eléri az akkumulátor pólusait, a 15 V AC a csatolt híd egyenirányító modulon keresztül végigvezi a javítási folyamatot, és teljes hullámú 15 V DC-vé alakítja át.

220 V-os hálózati bemenet esetén a híd előtti frekvencia 50 Hz lenne (normál rácsspecifikáció), és a kijavítást követően állítólag ez megduplázódik, ami 100Hz-en van. 110 V AC bemenetnél ez körülbelül 120Hz lenne.

Ez azért történik, mert a hídhálózat megfordítja a lelépő váltakozó áram alsó felének ciklusait, és egyesíti azt a felső fél ciklusokkal, hogy végül 100 Hz-es vagy 120 Hz-es pulzáló egyenáramot hozzon létre.

Ez a lüktető egyenáram felelős a szulfát-lerakódások felrázásáért vagy lebontásáért az adott elem belső lemezein.

Egy jó akkumulátor esetében ez a 100 Hz-es impulzusos töltő biztosítja, hogy a szulfatálás eleve megszűnik, és ezáltal elősegíti a lemezek viszonylagos mentességét ebben a kérdésben.

Láthat egy ampermérőt is sorba kötve a táp bemenettel, amely közvetlen jelzést ad az akkumulátor áramfogyasztásáról, és „ÉLŐ frissítést” nyújt a töltési eljárásról, valamint arról, hogy történik-e valami pozitív.

A jó akkumulátorok esetében ez a kezdő információkkal szolgál a töltési folyamatról, vagyis kezdetben a mérő tűje jelzi az akkumulátor meghatározott töltési sebességét, és várhatóan fokozatosan csökken a nulla jelig, és ekkor a töltőellátást meg kell szakítani.

Kifinomultabb megközelítés alkalmazható az automatikus kikapcsolás engedélyezésére, ha az akkumulátor teljesen feltöltődött egy opamp alapú automatikus akkumulátor teljes feltöltési áramkör (a második ábra)